2011. december 17., szombat

Tőlem...neked...

Drága Katám!

Hát, eljött ez a nap is... Ma van a szülinapod!!!
Tudom, ma az eső ellenére is ragyogóbban kelt fel a nap és a felhőkön át is rád mosolyog! Szebben szól annak a néhány madárnak a dala, akik itt maradtak velünk a tél ellenére is és jobban esik minden falat, amit megeszel és színesebb lesz a világ minden kedves szóval és öleléssel, mert ez, a mai, a Te napod, csakis a tiéd!
Élvezd hát ki minden egyes percét, fogadd el az apró mosolyokat a világtól!
Lassan, lassan Te is felnősz és érett leszel... bár az a veszély nem fenyeget, hogy a folyamat túl gyorsan a végéhez ér... :)) Tudod, hogy csak viccelek... ;)
Minden egyes nappal bölcsebb, okosabb, tapasztaltabb leszel, no és persze szebb is, hiszen ez egy nőnél majdnemhogy természetes!
Annyira furcsa, hogy néhány éve még azon morfondíroztunk, hogy mi legyen a neved és most pedig tanácsokat osztogatunk, hogy milyen ruhát vegyél fel, vagy hogy melyik pasival hogyan viselkedj...
Még most voltam sárga az irigységtől és a féltékenységtől azokért a percekért, amiket a szüleink veled töltöttek, minden egyes mosoly miatt, amit neked címeztek, minden egyes percért, amikor veled játszottak... De már akkor is tudtam (most meg pláne), hogy ez neked is épp ugyanúgy jár, mint nekem annak idején.
Még most marakodtunk egy-egy játékon, a távirányítón, a legjobb helyért a kocsiban, a legtöbb figyelemért... És ez lassan, lassan véget ér, mert megtanultunk beszélni egymással, mármint értően beszélgetni.... Odafigyelni egymásra... Szeretni egymást...
Még akkor is, ha néha veszekszünk és végigkiabáljuk az utat itthonról a buszmegállóig, aztán meg a busztól az iskoláig, még akkor is ha csúnyán beszélünk egymással, vagy akkor is, ha egymáson vezetjük le a dühünket, szeretjük egymást és ez így lesz, amíg a világ a világ!
Nem tudom, hogy az a sok szépen becsomagolt ajándék, mennyire adja vissza, mutatja azt, hogy mennyire szeretünk...semennyire... hisz a világ összes pénzén nem tudnánk annyi meglepetést venni neked, ami jobban kifejezné azt, hogy szeretünk, te pedig nem valószínű, hogy mindet értékelnéd, sőt....
Ha egy dolog lehetne, amit az évek során megtanultam és egy dobozba zárhatnám, hogy odaadjam neked nagy lila masnival átkötve, akkor az valószínű az lenne, hogy maradj meg gyereknek, amíg csak tudsz!
Ha megőrzöd azt az ártatlanságot, ami veled együtt született, senki nem lesz képes arra, hogy tönkre tegyen, vagy hogy beszennyezzen. Megtanulsz tanulni, tanulni az életből, a mindennapokból, megtanulsz meghalni minden egyes eltelt perccel, hogy aztán újjá születhess a következővel és megtanulod élvezni, meglátni az élet adta apró ajándékokat, amik a legfontosabbak ezen a világon! Tiszta maradsz, nyitott és mindig ott lobog majd benned a láng, a szeretet lángja.
Bölcs leszel és olyan nyomot hagysz majd a világban, ami teljesen egyedüli és megismételhetetlen, ami egészen te voltál.
De ami most a legfontosabb, hogy élj a mának, élj a pillanatnak és élvezd az életet! Lehet, hogy most még sok mindent nem értesz ebből, amit leírtam, de néhány év múlva remélem, hogy sokat fog majd jelenteni...
Szeresd az embereket és szerezz magadnak igaz barátokat, akikkel elkövethetsz olyan hülyeségeket, amikről nagymamakorodban a hintaszékben ülve, kötögetés közben mesélsz majd százszor és ezerszer...

Végezetül, nagyon, nagyon, nagyon sok boldog születésnapot kívánok neked! Kívánom, hogy a mai legyen életed egyik legszebb és legemlékezetesebb és legvidámabb napja! 

Szeretettel:
                  E.