Amikor még csak egy lány volt, reménykedve nézett a világra, de az messzire repült tőle, a lövedékek a fogába fúródtak.
Zajlik az élet, egyre nehezebbé válik Kerékbetöri a pillangót Minden könnycsepp egy vízesés...
Éjszaka, a viharos éjszaka. Lecsukja a szemét
Éjszaka, a viharos éjszaka. Messzire repül, és a Paradicsomról álmodik (...)
Ott fekszik a viharos egek alatt, és azt mondja:
Tudom, hogy a napnak le kell nyugodnia, hogy újra fel tudjon kelni.
Ez lehetne a Paradicsom ..."
De hol van az igazi Paradicsom, a földi Kánaán a rettegés és a félelmek elől?! Ahova elmenekülhetnék és boldog lehetnék, szívből boldog?!
Nem tudom...
Lehet, hogy túlságosan is vágyom, hogy megtaláljam, ha egyáltalán létezik és lehet (sőt biztos is), hogy naiv vagyok, de gyermeki tisztasággal képes vagyok hinni is benne, akkor is, ha kinevetsz. Nem baj... Ha szeretsz, így szeretsz, naivan, reményekkel és álmokkal telien és elfogadsz minden hibámmal együtt, mert így vagyok én Én. Így, hogy keresem a kapaszkodókat a buktatók elől, mint ezt is, most, a Paradicsomot.
Túl sokszor fájt már, úgy igazán, maróan. Megsebeztek s mikor a seb már majdnem begyógyult, újra végighúzták az éles pengét és megint fájt és újra és újra és... De legalább addig érzem, hogy valaki itt van, hogy nem vagyok magam...
De lehet, hogy nem a jó irányból várom a megváltást és mindig csak arra fordulok, ahol folyton kínoznak, nem is értem, de valamiért nagyon csábító...
Lehet, hogy csak fordulnom kéne, hogy jobb legyen... Lehet, nem tudom... Félek...
Ezért keresek valamit, a mást, ami valahogy segít hinnem a csodákban, amitől megszabadulhatok a láncoktól és felelősségektől.
A múltkor azt kérdezték, hogy érzem, magam, hogy minden rendben van-e. Azt mondtam, hogy elcsigázottnak és magányosnak kell, hogy érezzem magam, akkor minden a legnagyobb rendben...
Azt a választ kaptam, hogy ez az egyik legnagyobb ajándék, hiszen itt derül ki, hogy ki is vagyok valójában...
Az, akinek mindenki ismer... vagy csak egy a sok közül... Maszkok nélkül, leplek nélkül és teljes valómban vagyok csak képes küzdeni és újból felállni, egy lenni a tömegből... Te is érezted már, tudod miről beszélek...
Persze, az egy dolog, hogy te mit látsz belőlem... Igen, a felszín... de amit látsz, hogy örülök, hogy boldog vagyok... Naná, egyébként valóban az vagyok! Képes vagyok hinni a csodákban, mint egy igazi realista. Ez emel engem a felhők fölé ebben a sivár világban...
Az, hogy olyan vagyok, mint senki más... Nyitott az élet ajándékaira...
Nevess csak nyugodtan! Nekem nem fáj...
Inkább hiszek ebben, mint ostoba tévképzetekben, hogy aztán demagóg módon hintsem az igét. Azt, amiben igazán senki nem hisz, még az sem, aki kitalálta, merthogy kell valami, amivel elbutítja a népet, hogy birka módon megalázzon és elvakítson mindenkit, és saját kicsinyességét kompenzálva irányítsa őket nagy vezetőként..
Távol álljon tőlem, hogy bármikor is idáig süllyedjek...
Inkább ezzel melengetem a lelkem, minthogy azzá váljak, aki nem vagyok.
És, tudod, kicsit én is olyan vagyok, mint az a lány, ott a dalban... Álmodom, elképzelem és ha szerencsém van, meg is valósítom vagy épp' átélem...
Becsukom a szemem és tudom, hogy van egy ennél sokkal szebb hely... Ahol mézízű a levegő, ahol a szivárvány minden színében pompázik a természet és nemcsak szürke, vagy nemcsak világos. Ahol nincs fájdalom... Kicsit utópisztikus, de ettől több, ettől igazán egyedi, ettől Paradicsom...
Kicsit ez is a maszkokra hasonlít, nem?!Az ember is olyanná válik, amilyenné a környezete formálja...
Namármost, ha ez a környezet, szürke, rideg és érzéketlen, akkor nézz csak ki az ablakon... Mit látsz?!
Ha egy ember képes arra, hogy azzá váljon, akivé elvárják...nem történhet meg ez mással is?!...egy hellyel..., a Paradicsommal?!
Nem tudom... De hiszek benne! Mert érzem, hogy hinnem kell benne és nem, nem őrültem meg, még vannak barátaim...
Nekem ez a valóság és bízok abban, hogy nekem lesz igazam.. és, ha nem...hát tudod, ez már nem nagyon érdekel... Nekem ez maga a Kánaán és boldog vagyok itt, ahol szeretnek, így álmodozónak, naivnak, kíváncsinak, de legfőképp egy örök gyereknek...
http://www.youtube.com/watch?v=1G4isv_Fylg
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése