Ajándék

Úgy látszik, minden nappal tartalmasabb és gazdagabb lesz az életem, mert mindig tanulok valami újat, valami megismételhetetlent. Nem könyvekből, tanároktól, tudósoktól, hanem az egyszeri pillanatból, melyet megélek.
Ezek formálnak engem olyanná, hogy én én legyek és ne akarjak senki más bőrébe bújni.
Nem kell nagy és drága dolgokra gondolni, hiszen a legértékesebb ajándékokat mind ingyen kapjuk. Lehet az egy szívet melengető mosoly, egy ölelés, egy barát, egy séta a néma nyári erdőben... Bármi, ami boldoggá tesz. A lényeg, hogy érzed, hogy minden perc fontos az életeben, hiszen ezek töltik meg valódi színnel a mindennapjaid.
Tudd, hogy akkor válhatsz többé és értékesebb emberré, ha megtanulod meglátni és értékelni a hétköznapok apróságait is... “Játékaidat elvehetik, ruháidat, pénzedet is elvehetik mások. De nincsen olyan hatalma a földnek, amelyik elvehetné tőled azt, hogy a pillangónak tarka szárnya van, s hogy a rigófütty olyan az erdőn, mintha egy nagy kék virág nyílna ki benned. Nem veheti el senki tőled azt, hogy a tavaszi szellőnek édes nyírfaillata van, és selymes puha keze, mint a jó tündéreknek.” ... :)

Hmm... Hadd meséljem el, az elmúlt napok egyik legkedvesebb történetét.
A hétvége folyamán egy aprócska tündér tanított meg arra, milyen is, az angyalok tánca. Azt mondta nekem:
"Állj ide! Csinálj így (széttárta a karjait és elkezdett szélsebesen forogni)..." Mit volt mit tenni, hát én is utánoztam a látottakat. Csak pörögtünk, pörögtünk, körbe, körbe perceken át, majd hirtelen megszólalt:
"És azt tudod, hogy a 'szép' angyalok még a fejüket is hátrahajtják, miközben táncolnak?!".
Aztán azt is megmutatta, hogy a 'szép angyalok' miként járják táncukat.
Nincsenek szavak arra, amit akkor láttam...
Képtelenség szavakba zárni azt az ölfeledt örömöt, amit az arcára rajzolt a pillanat...

Látod, a boldogsághoz nem kellenek hatalmas dolgok, elég a jelenre koncentrálni és az őáltala felkínált ajándékokat elfogadni... Ezek lesznek a legértékesebb és legemlékezetesebb momentumok..